A Festetics-kastély parkja egyidős magával az épülettel. Jelentősége nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is óriási. A 18. században megalkotott barokk keszthelyi kastélypark ugyanis Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkotása.
A párját ritkító természetvédelmi terület fénykorában (1887-1945) 42 hektáron terült el. Mára azonban csupán 10 hektárt járhatnak be a látogatók. Széleskörű ismertségét a tájkép angolkert és franciakert kombinációjának köszönheti. Az angolkertekben az ember hagyja a természetet érvényesülni, míg a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző. A parkot a ma újra látható formájában még 1885-1889 között Henry Ernest Milner angol kertépítő tervezte.
A II. világháború után a kastélypark területét felosztották, katonai objektumokat létesítettek rajta, sőt, 1986-ban közúttal is kettészelték. Bár akkoriban igyekeztek a parkot is felújítani, a történelmi hitelességgel nem törődtek. A városnak végül 2015-ben sikerült európai uniós forrásból visszaállítani az 1885-ös állapotokat.
A keszthelyi Festetics kastélypark különlegességei
A kastélypark az önmagában is csodálatos növénygyűjteményével és elrendezésével emelkedik ki Európa parkjai közül. Megtalálhatók itt
- egzotikus növényfajok
- többszáz éves fák
- kertépítészeti különlegességek, mint a sövényszínház és növényekből ültetett napóra
- szökőkutak
- szobrok
- oroszlános kút
- partere,
- egy hercegnői kamarakert,
- kerti tó
- és egy kis híd.
A kastélypark kerti tava
A 2015-ös rekonstrukció során levéltári, kertrégészeti kutatást, valamint geodéziai és növényállapot-felmérést végeztek. Ennek köszönhetően a kerti tó kétszer akkora lett. A korabeli terveken úgy helyezték el a tavat, hogy vizében tükröződjön a kastély, illetve a kastélyból is látható legyen a belé ömlő vízesés. Ezen túlmenően teknősbékát és rákot tenyésztettek benne az előkelő látogatók megvendégelésére. Gasztro-célokra ugyan ma már nem használják a kerti tavat, de kis hídjának és a benne úszkáló különleges halaknak köszönhetően vonzó látványosság.
Hercegnői Kamarakert
A Hercegnői Kamarakert esztétikai céllal épült. Intimitása miatt az előkerti úttól cserjék takarják. Itt található egy Könnyező Szűz Mária szobor is. Átlós szimmetriájú, egynyári és ősszel kétnyári növények díszítik. A Festetics-kastély belső udvarával egy keskeny sétány köti össze. A park közepén egy fejezet nélküli fehér kőoszlop áll. A közelben találjuk meg azt a többszázéves páfrányfenyőt is, ami már Festetics György névjegykártyáján is látható volt.
Az előkert szökőkútja
A Hencz Antal által 1887-ben épített szökőkút szépségéhez több mesterember is hozzájárult. Kávaelemeit Anton Köck faragta, a kialakított gépészeti berendezést, a fúvókákat és a vízvezetékrendszert pedig John Gramlick készítette. A szökőkút sarkait kővázákkal díszítették, amelyekbe virágokat ültettek. A 2015-ös felújítás során mindent a korabeli tervek szerint restauráltak. A modern LED-világítással pedig kiemelték a szökőkút szépségét.
A szökőkutat „Walesi herceg szökőkútnak” is nevezik, mert többek szerint a vízsugarak a walesi hercegi címer toll-motívumát ábrázolják. Vannak, akik azonban liliomot látnak benne. Érdemes személyesen utánajárni.
A keszthelyi kastélypark növény- és állatvilága
A park legidősebb fája egy közel 500 éves kocsányos tölgy, de vannak itt kőrisek, juharok, páfrányfenyők, valamint két japánakác is.
A park gazdag növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület lett. Mivel ilyen módon távol került az emberi beavatkozásoktól, az állatok is visszaszoktak a parkba:
- A kerti tónál őshonos békafajok élnek,
- a mókusok újra benépesítették a kastélykert fáit,
- megtalálható a különleges kékszárnyú sáska is,
- a csak Keszthely környékén látható Keszthelyiensis denevérek,
- valamint több mint 40 fészkelő madárfaj (örvös galamb, balkáni gerle, pacsirta, kuvik, bagoly, stb.)
A park védettsége miatt külön házirend vonatkozik az itt sétáló, illetve a parkban található kiállításokat megtekintő látogatókra.
Felhasznált irodalom: helikonkastely.hu
